Barion Pixel

Szindrana-Mandala

A gyakorlati spiritualitás

A test és lélek harca

A test és lélek mást akar???

Bizony. A test a túlélésre játszik, a lélek a csodák megteremtésére.

Tisztázzunk valamit: lélek vagy. Nem egy test, akinek lelke van, hanem lélek vagy, öröktől való, örökké létező energiacsomag, aminek időnként (mint például most) van egy “test-ruhája”.

Ezen a bolygón, amit Földnek hívunk, és sokmillió éve választjuk életjátékunk színterének, törvények vannak. Szabályok, ok-okozati összefüggések, amelyeket vagy megtanulunk figyelembe venni, követni és alkalmazkodni hozzá, vagy igen rövid ideig tart az evilági játékunk.

Mit akar a lélek?

Játszani és/vagy fejlődni. Kiteljesedni, önmegvalósítani, magasztos eszméket, méltó célokat beteljesíteni. Szeretni, felemelni, boldogulni, boldognak lenni. Teremteni. Ettől vagyunk “többek” az állatoknál.

Ha megvizsgálod, ezek mindegyikének alapja a változás, a változtatás. Magunkon, másokon, a világon. Alkotni a semmiből valamit. Valami most van valahogy, és mi (a lélek) ezen változtatni akarunk. Sose elég, ami van – így vagyunk teremtve, ne pörölj ellene 😛 -, amint elértünk valamit, az már nem lesz elég, megyünk tovább, játsszunk még!

Mit akar a test?

Egyetlen dolgot: túlélni! Az agy (nem az elme, hanem az idegrendszer), mint a fizikai testünk computer-vezérlése, erre az egyetlen dologra van összerakva. És ennek a legbiztosabb eszköze az állandóság, a stabilitás – és a kényelem. Az emberi evolúció teljes hosszát tekintve nyúlfarknyi az az idő, amikor a konkrét fizikai életveszély a hétköznapjainktól azért elég távol áll – az utóbbi kétszáz évben. Azóta van élelmiszerbolt és kereskedelem (ha pont nekünk nem termett elég krumpli, meg tudjuk venni), és szociális háló – bármilyen szakadozott is.

Az első pár millió (!!!) évben az ember konkrétan nem tudhatta, megéri-e a másnapot, bele tudott pusztulni egy horzsolásba, mert elfertőződött. Ha nem sikerült a vadászat, jó darabig éhezett a törzs. És nem pörgethetted fél éjszaka az Instát, mert ha másnap kialvatlan voltál, nem voltál elég gyors. És akkor lehet elkapott a tigris…

Mindennél fontosabb az állandóság. A “lustaság”, a megrögzött szokások az életet jelentik.

A test és lélek harca – eredendő és megkerülhetetlen

A bot két legtávolabbi vége feszül egymásnak, folyamatosan, mindig. Ha viszont ez igaz, akkor nincs mit tenni? Vagy örök küzdelem vár ránk, vagy a végtelen tespedés?

Ó nem. Csak tudatosság.

Nem kell lemondani a célokról. Akkor az életünkről is lemondhatnánk. Hiszen amikor ezt a Földet választottuk jelen életünk lakhelyévé, tudtuk, hogy itt így mennek a dolgok. Tudtuk, hogy a testünk, az idegrendszerünk hogy működik, és éppen ezért választottuk ezt a világot, mert jó játéknak tűnt megzabolázni, uralni, az elme végtelen hatalmával átalakítani.

Csak tudni kell, hogy itt így mennek a dolgok. Hogy amikor valamin változtatni szeretnék, ha valami MÁST szeretnénk, mint ami eddig volt, akkor az nem mindig megy majd simán. Talán ki kell szedni néhány blokkot, de utána is marad kihívás: ott lesznek a minden-újtól-félelmek, a kitűnés félelme (ha kivet a törzs, egyedül maradsz a vadonban és meghalsz), a test, az idegrendszer, a szokáscsomagok ellenállása.

Lehet harcolni is, le lehet igázni erővel a testet, a félelmeket. Ez is egy mód. Sok erő és kitartás kell hozzá, és egy darabig résen kell lenni, mert akit leigázunk, az fellázadhat – míg be nem látja, hogy jó lesz ez. És lehet finoman, szép szóval, óvatoskodva, apránként (21-30 naponként egyesével) átalakítva a szokásokat. Egyik sem jobb vagy rosszabb, mint a másik, a vérmérsékletünktől, a támogató (vagy nem) közegünktől, a problémánk méretétől és millió más dologtól függhet, hogy melyiket választjuk.

Amit nem lehet megúszni: a tudatosság

Bármit választunk, tudnunk kell, hogy mi ez a folyamat, ami történik, hogy a nehézségek természetesek, és legyőzhetők. Az elme, a lélek kell hogy döntsön, és nem hagyhatja – hacsak nem akar minden vágyáról lemondani -, hogy a test-agy-idegrendszer irányítson olyan dolgokat, amiben nem neki kell döntenie. Akard, amit akarsz, és légy türelmes, de határozott a testeddel. Ne hagyd, hogy elhitesse Veled, hogy nem fog menni, csak azért, mert neki kényelmetlen. Ő nem tudja, de mi igen, hogy a kényelmetlen ma már nem egyenlő a halálossal 😉



Ha tetszett a cikk, és szívesen olvasnál máskor is pozitív, megerősítő, léleképítő vagy épp inspiráló írásokat, kérj emlékeztetőt. Akkor semmiről nem maradsz le 🙂 .

És írj nekem hozzászólást akár itt, akár Instagramon, Facebook-on vagy YouTube-on!

.


_


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.