fbpx

Szindrana-Mandala

A gyakorlati spiritualitás

Meditáció

A meditáció olyasmi, amit mindenki tud. És mindenkinek fontos. Lenne…

A meditáció ugyanakkor olyasmi is, amiről sokan gondolják, hogy ez nekik nem megy. Pedig ilyen ember nincs, csak meg kell találni a megfelelőt módszert.

Szigorúan véve persze különbséget kellene tennünk a meditáció és a relaxáció között, és amiről alább szó lesz, tulajdonképpen közelebb áll ez utóbbihoz, de a hétköznapi emberek számára (akik mi valójában vagyunk, ellentétben mondjuk a buddhista szerzetesekkel) a hétköznapi céljainkra – úgy mint az egészségünk, a lelki békénk megőrzése, az életünk élhetővé, elégedetté, majd boldoggá tétele – tökéletesen megfelel egy nem annyira profi verzió is.

Ma reggel kötöttem kicsit a legújabb felsőmön, és ahogy egyik szemet hurkoltam a másik után, kicsit figyelni kell, kicsit számolni kell – sima, fordított, sima, fordított, két sima, sima, fordított… -, hirtelen felismertem, hogy pontosan abba a lelkiállapotba kerültem, mint amit a meditáció szokott eredményezni.

Akkor persze már továbbgondoltam. Bizony nem csak az lehet meditáció, amikor lótuszülésben kiüresített elmével nem gondolunk semmire – már aki meg tudja tenni. Lehet meditáció az is, amikor egy hanganyagot hallgatunk, valakinek a szelíd-csendes instrukcióit követjük (vezetett meditáció). Lehet az is, amikor csak ülünk-fekszünk csendesen, és mindegy, hogy jógaszőnyegen vagy egy mezőn. A szellemi lelki egészség szempontjából már az is sokat jelent (manapság főleg), ha naponta bizonyos ideig nem szól körülöttünk valami zajkeltő eszköz, ha nem megy a háttérben egy sorozat, ha nem nyúlunk a telefonhoz minden percben, amit várakozással vagyunk kénytelenek tölteni – postán, piros lámpánál, metróra várva, vagy a boltban sorban állva.

A léleknek, az elmének szüksége van olyan időre, amikor nem áramlik befelé új információ, akár csak új impulzus, hanem a már benne kavargóknak van idejük megtalálni a helyüket – szabad áramlással. Hogy ami már nem kell, kiszállhasson. Ami új, megkereshesse a helyét a megfelelő polcon. A még újabb alkothasson magának egy új polcot.

A meditáció, a relaxáció során van mód arra, hogy a lelkünk – akár általa az Univerzum, az Isten – megtalálhassa a külvilág által ránkerőltetett félelmekre, hergelt haragokra, mesterséges indulatokra az igazán “ésszerű”, és valóban megnyugtató válaszait. Nem csak érzéseket, hanem gondolatokat, sőt tényeket.

És ezt az állapotot el lehet érni minden olyan tevékenység (!) során is, ami kicsit monoton, kicsit rutinszerű, nem kell hozzá gondolkodni nagyon – legyen az kézimunka, festés-rajzolás-agyagozás, ékszerkészítés, kártyavár-építés, puzzle vagy zenélés (az éneklés annyira nem).

Adjunk magunknak időt, módot

a meditáció áldásaira, akár aktív-cselekvő, akár csukott-szemmel-fekvős változatokban!

 



Ha tetszett a cikk, és szívesen olvasnál máskor is pozitív, megerősítő, léleképítő vagy épp inspiráló írásokat, kérj emlékeztetőt. Akkor semmiről nem maradsz le 🙂 .

És írj nekem hozzászólást akár itt, akár Instagramon, Facebook-on vagy YouTube-on!

.


_

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.