… egy ötforintos története

A történet nagyon személyes. Azért írok ilyeneket, mert szeretném, ha látható lenne, hogyan működik a gyakorlatban az, amikről írogatni szoktam. Meg persze mások is. A Gyakorlati spiritualitás, a Szindrana Mandala alcíme-jelmondata arra utal, hogy számomra annak a fajta ezoterikus tanításnak van értelme, amitől az élet tényleg jobb, könnyebb, boldogabb, gazdagabb, élvezetesebb stb. – kinek mi a vágya.

A nyáron – sokévi álmodozás után – vettem egy kis falusi házat. Na jó, igazából jól lefoglalóztam, és írtam egy szerződést, miszerint egy év alatt kifizetem. Az ütemezést nagyjából rám bízták, de tudod, mi a foglaló: ha végül nem sikerül kifizetni, bebuktad az egészet…

Nem mondom, hogy minden félelem nélkül vágtam bele. Bár a megerősítő jelek megvoltak a napon, amikor megírtuk azt a szerződést (itt meséltem el egyszer), azért nem volt ez kis falat. Voltak elképzeléseim, reményeim és hitem, de nem volt teljesen konkrétan levajazva, hogy is fog történni. És akkor kaptam egy kézzelfogható jelet, egy “Nyugi, minden rendben lesz”-jelet. Egy választ.

Valamikor anyagilag – is – nagyon nehéz éveket éltem át. Folyamatos inkasszók, uzsorások, rettegés, volt ott minden. Akkoriban találkoztam a Titok c. filmmel. Most is előttem van a jelenet, ahogy a szerencsétlen figura kapja a felszólító leveleket, és azt halljuk, hogy legyünk pozitívak, és várjuk mindig a jót, és hogy azért van ez a sok baj, mert ilyenek a rezgéseink, és ezt kapjuk. Hát ez nagyon szép volt, meg reményteli, csak éppen azt nem tudtam elképzelni, hogy a fenében legyek pozitív, amikor minden nap attól rettegtem, hogy elveszítem a fiamat, mert képtelen vagyok eltartani őt. És akkor azt olvastam – én már meg nem mondom, éppen ezt hol, talán Vadim Zeland Válaszd ki magad a sorsodat! című könyvében -, hogy kezdjem el észrevenni a picike eredményeket.

És akkor találtam egy egyforintost. (Nos igen, akkor még volt 🙂 ).

Nabarátom, ez aztán a fordulat 😀 . De hallgattam a tanácsra, és gondoltam, mégiscsak a folyamatos váratlan veszítés mellé bejött valami váratlan bevétel. Talán ez az… Aztán találtam még egyet. 500.000 inkasszó, 1 Ft talált pénz. Pfff. De úgy döntöttem, elhiszem, hogy ez már igenis az Univerzum válasza a bennem végbemenő változásokra. Hogy jel arra, hogy valóban más már a kimenő impulzus… 

Amikor heteken belül az ötödiket találtam, felragasztottam az íróasztalom lapjának az aljára őket, mint valami kabalát. És visszatekintve is látszik (a jelekkel sajnos sokszor ez van, csak soká derül ki, mi is volt tulajdonképpen), hogy a fordulat megtörtént.

Aztán amikor itt álltam ezzel a vállalással a házzal… Az első alkalommal, mikor már kulcsokkal a kezemben egyedül jöttem ide, a ház előtt találtam egy ötforintost. Tudtam, hogy íme a válasz minden kételyemre. Olyan volt, mint egy védőháló a cirkuszban. Az ötforintost azonnal felragasztottam a kis faliújságom sarkára. Valahányszor a belső hang aggodalmaskodni, vagy akár komolyabb félelembe taszítani kezdett, ránéztem.

Minden rendben lesz. Látod, ott a bizonyíték!

Az egy évből eltelt hét hónap. Eddig minden rendben 😉 Soha nem veszek biztosra semmit – az túlságosan elkényelmesít, és rugalmatlanná tesz -, de azért már nem nagyon félek 🙂 .


Ha tetszett a cikk, és szívesen olvasnál máskor is pozitív, megerősítő, léleképítő vagy épp inspiráló írásokat, kérj emlékeztetőt. Akkor semmiről nem maradsz le 🙂 .

.


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük