„A legtöbb, amit kívánsz a legkevesebb, amit érdemelsz.”
2023-03-11
ír közmondás
Kissé nyakatekert megfogalmazás, de a lényeg, egyszerűbben, hogy ne érd be kevesebbel.
Sajnos túl sokszor halljuk, már gyerekkorunkban is, „sokat akar a szarka…”, meg „na majd bilibe ér a kezed”, meg hogy a mohóság nem szép dolog, és egyébként is örülj, ha túléled. Ennek több oka is van, de majdnem biztos, hogy olyan emberek mondták ezt nekünk gyerekkorunkban, és mondják ezt most is, akik beérték kevesebbel. Nem feltétlenül hibáztatnám őket, már csak azért sem, mert pár évtizeddel ezelőtt még valóban szűkösebbek voltak a lehetőségek az „átlagembernek”, mint manapság.
De sokszor saját magunkat is blokkoljuk, ha arra gondolnánk esetleg (mert bizony ma már ez is ugyanolyan gyakran szembejön), hogy beteljesítsük az álmainkat. És tudod, miért blokkoljuk magunkat? Mert azt gondoljuk, hogy nem helyes. Mert azt gondoljuk, hogy mivé is lenne a világ, ha mindenki azt csinálna, amit akarna…
És miért gondoljuk ezt?
Mert azt hisszük, hogy persze mindenki milliomos akarna lenni, és főnök, és „öltönyös”, satöbbi.
De ez nem igaz. Manapság egyre többen állnak fel a 20 éve választott, jól fizető munkahelyükről, hogy elmenjenek péknek, vagy valamilyen kreatív hivatásba kezdenek. Nem mindenki vágyik milliókra, és aki meg igen, az megteheti, igen, a mai világban vannak erre is tisztességes módok.
Van, aki a nagyváros nyüzsgésére és csillogására vágyik, és van, aki egy kis vidéki házra, ahol maga termesztheti meg a kis zöldségeit. van, aki New Yorkban akar rockkoncertet adni, és van, aki a szomszéd falu éttermében akar háttér-énekelni.
Van egy jó hírem: bármelyik elérhető, ha tényleg azt akarod.
És bőven elférnek ezen különböző vágyú emberek egymás mellett, nem veszik el egymástól a lehetőséget, hiszen teljesen ellentétes az útjuk, egyik sem több vagy kevesebb, az adott embernek mégis a minden. Neki az egyik, neki a másik.
Van egy rossz hírem: ahhoz, hogy elérd, tudnod kell.
Meg kell állni, befelé figyelni, heteken, hónapokon át akár, őszintének lenni saját magunkhoz, és igen, ismerni is kell magunkat – legalább valamennyire.
És igen, aztán bele is kell állni, és megvalósítani. Sohasem késő, és ne mondd nekem, hogy ez csak hangzatos szólam, mert TUDOM, hogy Te is ismersz – valószínűleg még személyesen is – olya(noka)t, akik „vén fejjel” meg „túlkorosan” vágtak bele egy teljesen új életbe. Nekünk, spirituális embereknek egy kicsit még könnyebb is, hiszen nem kell mindent egyedül csinálnunk, a meló egy részét át lehet passzolni az Univerzumnak 😉
Van egy ötleted, dédelgetett álmod? Ne adj fel mindent, és dobj oda egy biztos megélhetést a semmiért, attól, mert az álmod valósítod meg, még lehetsz józan, bölcs és előrelátó. De indulj el érte…
Ha arról viszont nincs ötleted, hogy és mégis hogyan kellene elindulni, írj nekem, én imádok ilyesmin agyalni 🙂 De tényleg.
Ha tetszett a cikk, és szívesen olvasnál máskor is pozitív, megerősítő, léleképítő vagy épp inspiráló írásokat, kérj emlékeztetőt. Akkor semmiről nem maradsz le 🙂 .
És írj nekem hozzászólást akár itt, akár Instagramon, Facebook-on vagy YouTube-on!
.
_
