De mivégre születtünk erre a Földre?

  Ráadásul újra meg újra??? Valamikor sokat gondolkoztam ezen. Attól a pillanattól fogva, amikor megtudtam – és úgy döntöttem, elhiszem -, hogy a lélek Örök. És ezt az Örökkönvalóságát nem arra használja, hogy egyszer 70-80 évet eltöltsön a Földön, azután a további évmilliókat felhőkről lábat lógatva időzzön, hanem rendszeresen, újra és újra megjelenik különböző életekben.  Továbbá azt is megtudtam – és úgy döntöttem, elhiszem -, hogy csupasz lélek korában olyan dimenziókban létezik, ahol nincs fájdalom, de félelem, harag, vagy betegség, csak finom meleg és sok-sok szeretet.  Szerintem a kérdés, ami megfogalmazódott bennem, teljesen logikus: “Mégis mi a búbánatos melegvízcsapnak jön akkor a lélek újra meg újra a Földre? Minek ölt… Olvass tovább

Continue Reading

Az élet játék. Akkor is, ha baj van…

  Folytassuk a tegnapi gondolatmenetet. Ott tartottunk, hogy akár nagy, akár kicsi bajban vagyunk, tény, és ha eszünkbe jut, megkapaszkodhatunk benne: Az élet játék. Az élet illúzió. Én akartam így. Nem arra gondolok, hogy ha az ember belátja, milyen pici a világegyetemben, akkor a problémája is eltörpül. Egyrészt, mert szerintem ez csak a kisebb problémákra igaz. Súlyosabb esetekben hamarabb vezet a feladáshoz, hiszen “úgyis mindegy”. Másrészt – és főleg – azért, mert akármilyen pici vagyok, és egyetlen a miriádban, Isten akkor is figyel rám, törődik velem és szeret, szóval mindegy, mekkora az Univerzum… Nem, nem. Én arra gondolok, hogy tényleg ELMÚLIK. Egyszer. Ha olyan bajban vagyunk, ami tényleg végzetes, akkor… Olvass tovább

Continue Reading