fbpx

Szindrana-Mandala

A gyakorlati spiritualitás

A pozitív gondolkodás hátránya

Mi van? Kérlek, mesélj még…!

Tudom, furán hangzik, nekem is az. És persze ez is csak olyan ellentmondásnak tűnő igazság, amiből oly sok van a spirituális tudástárban. Mint például, hogy

  • élj a jelenben, itt és most, de közben meg legyenek céljaid, és folyton azokra gondolj. meg
  • élj a mostban, de ha a jelenre koncentrálsz, az távol tart a vágyott jövőtől.

Meg még egy csomó ilyen van. Ezek az ellentmondások persze nem ellentmondások, maximum nyelvtanilag, mert egyszerűen nincsenek rá jobb szavaink, és nem fejtjük ki mindig bővebben, hogy mit is jelentenek.

Nos, erre a pozitív gondolkodással kapcsolatos (látszólagos) ellentmondásra mostanában figyeltem fel. Mikor a Felső Énemtől már annyira vártam, hogy mondjad már, hogy lehessek főállású alkotó-esvété-tanácsadó, ez meg állandóan azt mondta, hogy nemnem, még csak részidőben maradjak a fenekemen, és sehogy sem értettem, hogy miért. Nem mondom, eddig oké, de most már… És akkor ráeszméltem, hogy szegény Univerzumnak én soha nem mondtam meg, mit akarok valójában. 

Mindig végigvettem a várható lehetőségeket, és mindig mondtam, hogy ez ezért lesz jó, az meg azért lesz jó… Ahogy igazi pozitívan gondolkodóhoz illik. Mert olynagyonbölcs vagyok, hogy én aztán semmiképpen meg nem kötöm az Univerzum kezét, ő jobban tudja, mint én, mert én ugye nem vagyok annyira okos, csak azt felejtettem el megmondani neki, hogy én valójában mit szeretnék.

Miért?

Mert tudom, hogy tényleg nem vagyok annyira okos, és tényleg lehetnek olyan tényezők, amiket én nem ismerek, még rejtve vannak, majd csak hónapok múlva lesznek számomra nyilvánvalóak, akkor meg ugye már késő. Mi van, ha én olyasmit akarok, amiről kiderül, hogy nem is volt jó? Az Univerzum meg jól megadja, mert kértem???

CSAKHOGY.

Attól még azt, hogy mit akarok, azt megmondhatom, sőt meg is KELL mondanom, különben az Univerzum nem tudja. 

Egyszerűen összekevertem a dolgokat, a sorrendet, az időzítést. És jobban kellett volna bíznom az Univerzum ügyintézésében.

Miután kinyilvánítottam, hogy mit szeretnék, és persze nem teszek hozzá határidőt, UTÁNA időről-időre megkérdezhetem SVT-vel (Spirituális VálaszTerápia), hogy hol tartunk az úton, meg amikor úgy intézi a dolgaimat, hogy arccal nekimegyek a lehetőségnek, és már ordít rám, hogy MOST, akkor még mindig rákérdezhetek, hogy “téééééényleg?”

De nagyjából ennyi…


Ha tetszett a cikk, és szívesen olvasnál máskor is pozitív, megerősítő, léleképítő vagy épp inspiráló írásokat, kérj emlékeztetőt. Akkor semmiről nem maradsz le 🙂 .

.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük