Barion Pixel

Szindrana-Mandala

A gyakorlati spiritualitás

A Tudatalatti hatalma – 1. rész

 

A Tudatalatti hatalma – 1. rész

avagy mi lesz (van) a gyerekekkel???

A Titanic óta van a köztudatban, hogy a jéghegyek kb. 10 % látható a felszínen, a jelentős rész a víz alatt található. Ahol nem látszik, pontosan mekkora, milyen kiterjedésű, és hogyan hat, de tudjuk, hogy a hatás jelentős része innen származik.

Ezért használják a Tudatalatti metafórájaként, szintén Freud óta. A Tudatalatti az a sötét, mélységes pince, ahonnan a szálak mozgatódnak. Ahol az igazi döntések születnek, ahol az igazi befolyás létezik. Bármit kitalálhatunk a tudatos elménkkel, ha a mélyben ezzel ellentétes folyamatok hatnak, megszakadhatunk, akkor sem fogunk érdemi eredményt elérni.

A legnagyobb bökkenő persze az, hogy a Tudatalatti erős és meghatározó, csak éppen tehetetlennek és kiszolgáltatottnak érzi magát az ember, mert tudatosan nem lehet se tetten érni, se nyakon csípni, főleg nem lehet megváltoztatni.

Ez akár még kétségbeejtő is lehetne, ha nem lennének egyéb módok a Tudatalatti elérésére és irányítására. Mert azt is tudjuk, hogy ha viszont sikerül a mélyben húzódó motivációkat, mozgatórugókat elérni, és a magunk hasznára fordítani, akkor az élet sokkal könnyebbé, kellemesebbé, válik, egészen simává. Úgy szoktuk mondani, hogy nem kell mindent megcsinálni, mert a vágyaink egy része egyszerűen megtörténik. Ez a teremtés folyamatának fajtája, vagy része (mikor melyik…)

Ez a képesség létezik az emberben születésekor, csak a mai nyugati civilizáció hagyja elsorvadni (finoman szólva), és mire kisiskolás lesz az ember, olyan racionális lesz, hogy öröm nézni. De kellő tudatossággal a képesség megőrizhető. Sokkal kevesebb energiaráfordítással, mint aztán visszaszerezni.

Ha hiszed, ha nem, erről szeretnék írni. De még nem döntöttem el, milyen hosszú lesz, és hogy épül fel, és magyarázom-e, vagy csak megosztom azt a mesét, amit az én gyerekem használt, amikor kicsi volt, és fejezetek lesznek, vagy… szóval nem tudom. Nekem könnyű volt, hiszen egy ideig Gyerek-Agykontroll oktató is voltam, meg amúgy pedagógus is volnék, szóval mázlija volt a gyereknek (mondanám, ha nem hinném, hogy választott 😛 )

De jövök az infóval, mert szerintem nagyon fontos, hogy ez a képesség a sajátunk legyen, akár megőriztük, akár visszaszereztük. Hátha akad a közeledben kisgyerek, akivel megoszthatod…

 

A következő részhez léptess itt valahol lent jobbra.

 


Ha tetszett a cikk, és szívesen olvasnál máskor is pozitív, megerősítő, léleképítő vagy épp inspiráló írásokat, kérj emlékeztetőt. Akkor semmiről nem maradsz le 🙂 .

.


 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük