Az ingyenes energiaforrás – 2. rész

Tovább is van, mondjam még?

A napokban írtam néhány gondolatot arról, hogy nem csak az égben – a spirituális csatornákon keresztül – találhatunk olyan energiákra, amelyek az életünkhöz kellenek, hanem itt a Földön is.

Hadd folytassam, mert ezzel korántsincs vége. A Föld, mint bolygó és a föld, mint anyag csak egy része annak a fizikai közelségünkben található hatalmas energiának, ami hasznos, de sajnos kevesen vannak tudatában, még kevesebben használják. Pedig szintén ingyen van. Ez pedig maga a TERMÉSZET. Azon belül is leginkább a növények. És hát sajnos azt kell mondjam, ez az a terület, ahol a méret a lényeg 🙂

Ha van a balkonon néhány virágládád, vagy a konyhaablakban egy kis fűszerkert, annak gondozása – ha kellő időt és figyelmet szentelsz neki (értsd: nem rohanvást, hanem szeretgetve a kis hajtásokat, így kapcsolódva velük), akkor adhatnak örömérzést. De egy erdő fái adta tömeg energiamennyisége felbecsülhetetlen. Anélkül persze, hogy elégetnéd 😀 

Még néhány hónappal ezelőtt egy klasszul kialakított nyaralóban laktam egy kicsi falu szőlőhegyén, erdővel körbevéve. Nagyon fontos számomra az energia, mert tudom, hogy a boldogság alapja. Az emberek társasága fontos, de sokszor közvetítenek olyan rezgéseket, amelyek nem segítenek. Én pedig a pozitív rezgésekből élek, minden értelemben. Fájó szívvel jöttem el onnan, de hát az albérlet az csak albérlet, előbb utóbb mindenképpen saját kis fészket szerettem volna. Most egy még kisebb falu viszonylag szélén lakom, de nekem néha ez is tömeg 😛 . A Spirituális Válasz Terápia eszközeivel persze meg tudom tisztítani és le tudom védeni a házat, de az nem megoldás az erdő energiáira 🙂 . Óriási szerencsém van (szerencse?), mert a mellettem lévő telek üres (az utána következő ház meg úgyszólván lakatlan 😛 ), de ráadásul kellően elhanyagolt is: olyan, mint egy kicsike erdő.

Érdemes a természetre úgy tekinteni, mint Isten testére. Így nem nehéz elképzelni, mennyire végtelen energiaforrás. Megölelni egy jó vastag fát, vagy akár nekidőlni, ülni a tövében egy-két órát – tartva a fizikai kontaktot, sétálni egy erdei ösvényen, tudatosan belélegezve az energiát. Sajnos fontos feltétel a mobiltalanság. Tudom, ez a mániám, de tényleg. Más rezgés, az agyunk más irányultsága, még akkor is, ha szerencsénk van, és nem szólal meg. Amikor tele az agyunk, gondokkal, milliószor újra és újra végigtaposott gondolatösvényekkel, elég fél-egy óra séta egyedül, és egy csomó minden letisztul. Fontos! Energia nélkül nem lehetünk boldogok, ha pedig nem tanuljuk meg abból a kiapadhatatlan forrásból szerezni, ami körülvesz bennünket, kénytelenek leszünk az emberekéhez folyamodni. Ez pedig kiszolgáltatott, akár függő helyzetbe hoz bennünket – ami nem szolgálja senki javát, Az is veszít, akitől „lopjuk”, és mi is, mert az energiaszerzés ilyen módja mindig (és egyre) alacsonyabb frekvenciát eredményez. Ha viszont az Univerzum energiáit használjuk, belépünk egy felfelé tartó spirálba. Érzelmileg, fizikailag, ez a boldogság útja 🙂

Próbáld ki!

Ha tetszett a cikk, és szívesen olvasnál máskor is pozitív, megerősítő, léleképítő vagy épp inspiráló írásokat, kérj emlékeztetőt. Akkor semmiről nem maradsz le 🙂 .

.