fbpx

Szindrana-Mandala

A gyakorlati spiritualitás

Az Isteni formula

… avagy Einstein utolsó üzenete

A regény a manapság oly divatos módon alkottatott, amikor is az író egyszerre akar szórakoztatni és tanítani. Dan Brown, James Redfield, Coelho mind ezt a formát választják: egy sztrori, egy cselekmény, persze fordulatos és veszélyes, amelyben a főhős – és általa mi is – mindenféle tudományos vagy spirituális, vagy tudományos spirituális igazságokra bukkan.

Az Isteni formula cselekménye során egy egyszerű portugál történész professzor, Tomás Noronha szándékától teljesen eltérően, de mégis tudományos kíváncsiságától hajtva és kellő kényszer hatására (tisztára mint a Da Vinci kódban) olyan tudományos felfedezés birtokába jut, amely megrendíti majd az egész spirituális világot – amint nyilvánosságra jut (tisztára mint a Da Vinci kódban). Ja, és persze egy csinos fiatal nő-tudóssal együtt. (tisztára, mint…)

A tudományos háttér egyébként kellőképpen megalapozott, ha akarna valaki, a forrásokat megkaptuk, utána lehet olvasni.

Ami pedig a titkot illeti, nos Einstein utolsó éveiben elkezdett, és kollégái által befejezett kutatásairól szól, amelynek témája és célja: Isten létének tudományos bizonyítéka. A tudósok sok évtizede áldoznak kutatásokat ebben a témában,  ha valaki kicsit utánajár, a neten rengeteg ilyen témájú, hétköznapi emberek által is felfogható módon tálalt videó van.

A végeredményt elárulom, ettől a könyv nem lesz kevéssé izgalmas, hidd el: megkapjuk a bizonyítékot. Ezen túl foglalkozik a kutatás az Univerzum keletkezésével és majdani pusztulásával, illetve az ember szerepéről és sorsáról ebben a folyamatban.

Mindazonáltal látszik, hogy tudósok által írt információt kapunk. Hiába mondja ki, hogy a tudomány eddigi kutatásai azért nem találták Istent, mert a világot úgy vizsgálták, mintha egy regényt a betűk száma, az oldalak vastagsága és a borító színe alapján lehetne megítélni. Ahogy fogalmaz: a “hardver”-t vizsgálták eddig csak, a működésért felelős “szoftver”-t nem.

Csakhogy kedves tudós kutató hölgyeim-uraim! A spiritualitás a mi világunkban nem valami  “jelenség”, amit megvizsgálunk, és megértünk,

aztán meg jól elhisszük. A spiritualitás arra való, hogy használjuk. Ez pedig még mindig idegen a kutató szemléletétől. Az ember teremtő lény, Isten által kapott képességeinknél fogva, mégpedig Isten/Univerzum/Önvaló tevőleges közreműködésével.  Egy tudós képes elfogadni – merthogy bebizonyítja, ellenőrzött körülmények között, megismételhető módon, tiszta kísérletek által -, hogy egy dolog lehet egyszerre két helyen, és hogy a megfigyelő dönti el, hogy melyik pozícióban rögzül, de ha azt mondod neki, hogy KÉPES VAGY megváltoztatni a dolgok fizikailag “determinált” következményein, akkor kinevet. TUDJA, hogy léteznek párhuzamos dimenziók, de ha azt állítod, hogy KÉPES VAGY köztük átjárni, akkor őrültnek tart.

Hát, a tudósok már csak ilyenek…

 


Ha tetszett a cikk, és szívesen olvasnál máskor is pozitív, megerősítő, léleképítő vagy épp inspiráló írásokat, kérj emlékeztetőt. Akkor semmiről nem maradsz le 🙂 .

.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük