Barion Pixel

Szindrana-Mandala

A gyakorlati spiritualitás

Ami igazán számít

Hogyan érdemes célt választani?

Ennek a blogbejegyzésnek az ötlete ma reggel született, mert elgondolkodtam a kávé mellett.

6:15 körül kelek, de ez változó, néha picit hamarabb kidob az ágy, néha 10-20 perccel is nehezebb felkelni. És ez rendben van, megengedhető, szabad nekem. Mielőtt mosdóba mennék, bekapcsolom a számítógépet, és vizet forralok. A fél liter forró citromos víz mellett felteszem a napi üzeneteket instára és Facebook-ra. Akkor elindítom a napindító playlistet, valami ilyesmi kellemes zenét. Olyat, ami elég csendes a még lassú lelkemnek, de azért valami kis ritmusa is van, hogy segítsen beindulni. Beágyazok (eddig szellőzött az ágynemű), reggeli kétperces pakolás (ha ismered a FlyLady-t, akkor tudod 😉 ), arcápolási rutin, és egy jó kávé. Bámulás, gondolkodás, kis naptervezés – ilyenkor már lehetőleg az udvaron. Aztán reggeli, kis adminisztráció, és jöhet a munka, ha számítógépes-adminisztrációs-webfejlesztős, akkor valamelyik ÉlőbenTanulósFiatallal együtt, ha alkotós, vagy SVT-s, akkor másképp. Ésatöbbi, tovább nem mondom.

Szeretem ezt az életet, de idő kellett, hogy ráébredjek: erre vágyom. Vagyis inkább kitaláljam, végiggondoljam, próbálgassam, megtervezzem.

Valamikor 1993-ban találkoztam először egy tréningen a célkitűzés fogalmával és technikájával. Azóta nagyon sok ilyen témájú rendezvényen és képzésen vettem részt, és tanítottam is sok embernek – megtalálni és elérni a SAJÁT céljait. Néhány év alatt rájöttem, nagyon nem tetszik az a szemlélet, hogy

„most egy (jó)darabig küszködünk és kínlódunk, szenvedünk és utáljuk, de aztán majd amikor elértük a célunkat, akkor majd jó lesz és boldogok/gazdagok/sikeresek leszünk.”

Semmi bajom azzal, ha egy cél elérése kihívásokkal, komfortzóna elhagyással, határaink feszegetésével jár. SŐT, ettől izgalmas az élet, ez jó játék. De véleményem szerint az IGAZI, az ALAP cél egy számunkra (!!!) megfelelő életstílus megteremtése kell legyen. Nyilván csomó ember számára az enyém valóságos idegpróba lenne, hiszen van, aki a pörgést szereti, vagy a digitális nomád élet minden-héten-más-szállodában ébredését vagy az éjszakába-nyúló-munka-délelőtt-későn-felkelés ritmusát.

Szerintem mindennél fontosabb megtalálni és megteremteni azt a hétköznapokban élt közeget, időbeosztást és tevékenységet, amiben elégedett tud lenni a lelkünk, és aztán jöhetnek a célok és kihívások, amelyek ezen közegben megvalósíthatók.

Az év 49 hetében fogcsikorgatva hajtani úgy, hogy csak úgy lehet kibírni, ha arra a három hétre gondolunk, amikor majd hűdejólesz, ezt konkrétan életpocsékolásnak tartom.

Szóval mi az, ami igazán számít?

A hétköznapok. Mert az élet ezekből áll…



Ha tetszett a cikk, és szívesen olvasnál máskor is pozitív, megerősítő, léleképítő vagy épp inspiráló írásokat, kérj emlékeztetőt. Akkor semmiről nem maradsz le 🙂 .

És írj nekem hozzászólást akár itt, akár Instagramon, Facebook-on vagy YouTube-on!

.


_


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük