az IGAZSÁG, a vágyam, vagy a félelmem?

Az élet tele van kérdésekkel, kisebb-nagyobb (fontosabb-kevésbé fontos) döntéshelyzetekkel. Gyakran érezzük úgy, hogy nincs minden információ a birtokunkban ahhoz, hogy hosszútávon is bölcs döntést hozzunk. Egyszerűen nem látjuk, mi van a következő sarkon túl. Ha látnánk, ha biztosan tudhatnánk… De nem látjuk. De nem tudjuk.

Sokan hisszük ugyanakkor, hogy van olyan erő, olyan Hatalom, aki tudja. Isten, Univerzum, és egyéb nevű végtelen intelligencia, aki

  1. tudja
  2. jót akar nekünk.

Ésszerűnek és logikusnak tűnik, hogy megkérdezzük ezt a Magasabb Intelligenciát. Ő pedig küld majd egy jelet, és mi majd jól észrevesszük, és úgy cselekszünk, és minden rendben lesz.

Erről valószínűleg nem tőlem hallasz először, akkor pedig azt is hallottad, hogy jel bárhonnan, bármikor, bármilyen formában jöhet. Egy plakát szövege, egy mondat a rádióból, egy álom, egy érzés… Bevett szokás például feldobni egy érmét, és megfigyelni, melyik oldalnak szurkolsz.

Csakhogy. Mert van itt egy nagy CSAKHOGY. A jelek MINDIG megbízhatóak, hitem szerint mindig jönnek, és mindig jó válaszokat adnak. A baj az, hogy amit jelnek gondolunk, nem biztos, hogy azok. Előfordul, hogy annyira szurkolunk az egyik válasznak, hogy

  1. úgy értelmezzük a jelet, igen, képesek vagyunk úgy csűrni-csavarni, hogy márpedig azt a választ “kapjuk”, amit szeretnénk.
  2. valójában a jelnek látszó jelenségek csupán a saját vágyaink kivetülései.

Nekem már csak elég megbízható forrásom van a válaszaimra, hiszen egyebek között ezért tanultam meg a Spirituális Válasz Terápiát. És azt is megtanultam, hogy elfogadjam a néha egyáltalán nem logikusnak tűnő válaszai szerint dönteni, mert ki szokott derülni, hogy miért mondta azt, amit.

DE!

Igazán fontos kérdésben, amikor túl erős bennem a vágy, vagy a félelem, akkor nem elégszem meg a saját teszteléseimmel, mert tudom, hogy ezek az erős érzelmek el tudják téríteni az ingát.

Honnan lehet akkor tudni, hogy amit kaptunk, az Jel, vagy Kivetítés? Hát, a legnagyobb baj az, hogy ha ezen a szinten vagyunk, akkor már nagyon sehonnan… Kérhetünk tanácsot a barátnőnktől, de hát ő meg az egész problémakört a saját élettapasztalatai szűrőjén át fogja látni, szóval tényleg fontos döntésekben nem lesz megbízható a válasza…

Azért valami megoldás mégiscsak van. Kettő is! Úgy érem, azon túl, hogy az ember igyekszik tudatosan figyelni az életét, és megtanulja felismerni a tüneteket, amelyeket érez az egyik vagy a másik hatására (utólag ugyanis általában kiderülnek, hogy melyik mi volt…)

  1. A TUDÁS. A világon mindent lehet jobban tudni. Mire figyelj, ha házat veszel, honnan ismered fel, ha egy férfi nem lesz jó Neked hosszú távon, hogyan lehet elkerülni, hogy keserű legyen a pirospaprika a pörköltben, mivel lehet elkerülni, hogy a munkáltatód kihasználjon, hol és hogyan hirdesd a bizniszedet (és hol/hogyan ne)… Mindent tud valaki jobban, és szinte mindent tanít is valaki, és a mai világban ezeket elég könnyű megtalálni. Még arra is vannak módszerek, technikák, hogyan hozzunk döntéseket, Ha megszerezzük a fizikai világból fellelhető információkat, már sokkal könnyebb lesz a jeleket értelmezni – ha még mindig marad kérdés. Mert sok esetben nem marad…
  2. Nem érintett szakértő. Az SVT-ben bízom, de fontos kérdésekben megkérdezem azt, aki először csinált nekem SVT tisztítást. Neki aztán igazán mindegy, mit válaszol, sőt, tudatában sem kell lennie a kérdésemnek (nem kell kimondanom), az igen IGEN lesz, a nem pedig NEM.

Szóval igen, figyeljük a jeleket, és engedjük meg, hogy egyensúly legyen az életünkben: a józan ész és a szívünk hangja 🙂


Ha tetszett a cikk, és szívesen olvasnál máskor is pozitív, megerősítő, léleképítő vagy épp inspiráló írásokat, kérj emlékeztetőt. Akkor semmiről nem maradsz le 🙂 .

.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük