fbpx

Szindrana-Mandala

A gyakorlati spiritualitás

Kérdések – válaszok (3.)

Spirituális Válasz Technika vs. Karma

Sokféle módszer van, ami arra szolgál, hogy a tudatalattinkban vagy még mélyebben (!!!) húzódó programokat feloldjuk. (Zárójelben megjegyezném, hogy csak az a hatékony, ami megkerüli a tudatot. Ha az agyunkkal tudunk csak dolgozni, az eleve kudarc, hiszen ezen programoknak éppen az az értelme, hogy ne lehessen csak úgy “másképp gondolni ezentúl”…)

A Spirituális Válasz Technika egyik módszere éppen azokat a programokat közömbösíti, amelyeket a születésünk előtti tervezés során készítettünk össze egy csomagba, amolyan karma-szerűen. Azért fogalmazok így, mert az SVT nem használja a karma kifejezést, de ez a technika valóban egyfajta karmatisztításhoz hasonlít leginkább. Ezzel kapcsolatban Zsolt vetett fel egy nagyon is fontos kérdést:

Az SVT módszer több kérdést is felvet bennem, ugyanis a vállalt karmát teszi le. Viszont ha letesszük, akkor nem oldjuk fel és általa nem fejlődünk. Hibás gondolat? 

A karma érdekes kérdés. Feladattal, tanulnivalóval érkezünk, de azt nem mondta senki, hogy muszáj fájnia. (Ezt csak az ember gondolja, mert ezt tapasztalta. De a fájdalom nem magától a fejlődési folyamattól van, hanem az ellenállásunk miatt…) Ugyanazt a dolgot többféleképpen megtanulhatjuk. Tanulhatsz nyelvet nyelviskolában, kiskorodban a szüleidtől, vagy az adott országba költözve, esetleg filmeket nézve, satöbbi.
Megtanulhatja valaki azt, hogy a közlekedésben észnél kell lenni úgy, hogy ő maga szenved balesetet, esetleg egy hozzátartozója, akit szeret, vagy valaki idegent lát sérülni (még ennek is vannak fokozatai, hiszen meg is halhat az illető vagy könnyebb sérüléssel meg is úszhatja, de azért elég ijesztő a látvány, hogy az üzenet egy életre bevésődjön), esetleg elég, ha megnéz egy filmet.
 
Egyébként pedig nem minden tanulnivaló valóban most valóban a mi feladatunk.
 

Amikor a lélek tervezi a következő életét, még olyan dimenzióban van, ahol nincs félelem, fájdalom, betegség. Nem mindig tudja jól belőni a feladatot. Ahogy ember korunkban is előfordul, hogy túlvállaljuk magunkat de mire erre rájövünk, már késő. Akkor három lehetősége van (ennyi jut eszembe):

  1. kiszáll – nem öngyilkosságra gondolok, amit az ember követ el, hanem a lélek nyit egy kilépési kaput, valamiféle halálnemmel.
  2. Végigkínlódja az életet.
  3. Vagy teremt egy könnyített változatot – például a fent említett módokon, akár úgy, hogy tisztítással, (akár SVT-vel vagy más módszerrel) ugorja meg.
 
Olyan is előfordul, hogy a tervezéskor a csomag összeállításába hiba csúszik valahogy úgy, mint amikor egy darab szalvétát akarsz kivenni, de kirántasz még egyet-kettőt. Így áthozhatunk olyan programot, feladatot, ami nem erre az életre volt szánva, hanem valamelyik előző életből ragadt a mostani “szalvétánkhoz”. Akkor talán hasznos volt, de most már, ebben az élettervben szükségtelen a jelenléte. Na egy ilyet időben kitisztítani nagyon is hasznos…
 
És végül, de nem utolsó sorban, az egyénnek mindig van szabad akarata, akármilyen SVT akármilyen hatását semmissé tudja tenni, és újrateremteni a blokkját.

A legfontosabb spirituális üzenet szerintem, hogy az életnek nem kell szükségszerűen keservesnek lennie ahhoz, hogy hasznunkra legyen!


Ha tetszett a cikk, és szívesen olvasnál máskor is pozitív, megerősítő, léleképítő vagy épp inspiráló írásokat, kérj emlékeztetőt. Akkor semmiről nem maradsz le 🙂 .

.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük