Meddig mehetsz el?

Hogy hol a határ? Hát ott, ahol a másik megszabja!

A legutóbbi blogbejegyzést gondoltam tovább. Vagyis inkább emlékeztem. Valamikor egy könyvben olvastam a következő csoportosítást, és nagyon megérintett. Azóta is próbálok magamra odafigyelni ebben a kérdésben. És bevallom, másokra is…

Az embereket abból a szempontból vizsgálja ez a típus-beosztás, hogy mennyire tartják tiszteletben embertársaikat. Abból indul ki, hogy van egy egészen belső privát szféránk, és azon kívül egy tágabb, de még mindig szorosan hozzánk kötődő személyes terünk, ahová ugyan betérhet néhány hozzánk egészen közel álló ember, de azért amit szeretnénk szigorúan az ellenőrzésünk alatt tartani.

De mit szólnak ehhez a többiek?

Négy csoportot különböztetünk meg ebből a szempontból.

1. A NYUSZI. Aki nagyon is érzi, sőt nagyon is zavarónak érzi, ha belemásznak a személyes terébe, de semmit sem tesz ellene. Eltűri. Ő maga azonban soha nem vetemedne ilyesmire másokkal szemben.                                                                                                                                         
2. Az ELEFÁNT. Igen, a porcelánboltban. Jajjj, dehogy akar ő erőszakos vagy tolakodó lenni! Csak éppen egyáltalán nem veszi észre, hogy ő most egy kicsit sok, hogy a másik rosszul érzi magát a jelenlététől, vagy az esetleges elvárásaitól. Hogy mi történik ilyen esetben, az attól függ majd, hogy az a másik melyik kategóriába tartozik.                                                                   
3. A FARKAS. Na ő nagyon is jól tudja, hogy amit tesz, amit kér, sőt, ő bizony követel, az egyáltalán nem kényelmes a másiknak. De ez egy cseppet sem zavarja. A meggyőződése, hogy ezt csak így lehet. „Vagy ő, vagy én…”                                                                                                                     
4. A KUTYA. Nem mászkál mások privát szférájában, ha véletlenül betéved, azonnal veszi a lapot, az első jelre – de leginkább ügyel arra, hogy egyáltalán ne tegye. Ha viszont az ő területére keveredik be valaki, akár óvatlanságból, akár erőszakkal, akkor keményen beleáll a konfliktusba, és védekezik (az Elefánt esetében), vagy akár visszatámad (a Farkassal szemben).

Biztos vagyok benne, hogy be tudod magad sorolni valahová, és abban is, hogy találkoztál már mindegyik típussal. Sokféle ember van, és minden kategóriának az az alapja, hogy mit gondolunk magunkról. Benne van az önbecsülés, az egó, a tolerancia, és kinek még mi jut eszébe. A lényeg egyszerűen, hogy nem gondolunk magunkról se többet, se kevesebbet, mint akik valójában vagyunk!

Ha tetszett a cikk, és szívesen olvasnál máskor is pozitív, megerősítő, léleképítő vagy épp inspiráló írásokat, kérj emlékeztetőt. Akkor semmiről nem maradsz le 🙂 .

.