Még akkoriban kaptam rá, amikor a fiam óvodás-iskolás volt (ótejóég, lassan 20 éve!!), és gyakorlatilag kötelező volt az év végi relax. Hiszen a téli szünetet úgy volt a legegyszerűbb megoldani, ha nem dolgoztam.

Ugyanakkor régebben, amikor a bizniszben dolgoztam, és most is, mikor alkotok, a karácsony előtti időszak olyan pörgős, hogy az adventre is alig marad idő figyelem (ez évről évre simul, ahogy egyre tudatosabban tervezek…).

Viszont karácsony utáni időszak, mikor mindenki az új szerzeményekkel van elfoglalva,  és ki-ki a maga módján piheni ki az évet (mármint a többiek), csodálatos lehetőség az elmélyülésre, a számvetésre. Az elmúlt év áttekintésére, a következő megtervezésére. Izgalmas, de minimum tanulságos végigtekinteni az éven egy határidőnapló vagy asztali naptár segítségével. Visszatekinteni a januári reményekre, a célokra, és számbavenni, hogyan is alakult ez a 12 hónap. Megállni picit, leülni, és végiggondolni, jó-e az út, amin járunk, szükség van-e “újratervezésre”, útvonal-hangolásra, tetszik-e a hely, ahova az az út vezet, amin éppen járunk…suitcase-1488516_640

Óva intek mindenkit az önostorozástól, ha nem úgy sikerültek a dolgok, ahogy vártuk. A feladatunk csak annyi, hogy elcsendesedve, befelé fordulva megfigyeljük, milyen (belső!) folyamatok lehettek azok, amelyek azt az eredményt hozták, ami a mostani helyzetet jellemzi.

Nekem erre elmegy nagyjából a karácsony-szilveszter közötti időszak, bár közben már elkezdek a következő évre kacsingatni, tervezgetni. Az üzleti életemben januárra kész tervnek kellett lenni, most kicsit puhább az átmenet, hiszen az alkotás tervezés nélkül sem elvesztegetett idő, az eladás meg úgyis pang kicsit januárban.

Nagyon fontos a tudatosság, nem csak a spirituális utunkon, hanem az életünk földi vonatkozásaiban is. Ugyanakkor ezeket is sokkal nagyon eredményességgel tudjuk megélni, alakítani, ha nem “erőből” dolgozunk. Ahogy mondani szokás: ha lemondasz a teremtésről, mindent magadnak kell megcsinálni 🙂 . Sokkal hatékonyabb, kellemesebb, élvezetesebb az élet, ha hagyjuk, hogy bizonyos dolgokat az univerzum megtegyen nekünk/helyettünk/értünk.

De ez csak akkor történhet meg, ha tudatosítjuk – magunkkal és a világunkkal is -, mit szeretnénk!

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük