Barion Pixel

Szindrana-Mandala

A gyakorlati spiritualitás

Angyali segítség

Angyalok a hétköznapokban

Nem vagyok nagy angyal-szakértő. Tudom az arkangyalokat, a színüket és a fő tevékenységüket (az ablakba-őrangyalos üvegkép-sorozathoz kellett), de ennyi. Nem tudom a hierarchiát, és azt sem tudom, hogy csak egy őrangyalunk van, aki éjjel-nappal vigyáz ránk, vagy a személyes felelősünkön kívül sertepertél még itt néhány, váltott ügyeletben. Nem szoktam külön angyalhívó szeánszot tartani – már, mert egy időben játszottam ilyesmivel, és szerettem. 

Angyaloktól függetlenül hiszem, hogy az van, amiben hiszel…

Szóval az én életemhez elég abban hinnem, hogy angyalok márpedig léteznek, éspedig nem (csak) bodros felhők között vagy a Mennyországban, hanem itt körülöttem, és igenis konkrétan segítenek a különböző hétköznapi élethelyzetekben. Abban is hiszek, hogy segítem a munkájukat azzal, hogy hiszem őket. 🙂 

Volt már ilyen bejegyzés, bő 3 éve, úgyhogy gondoltam, ideje felfrissíteni a témát. Meg egyszer nemolyanrég egy konkrét angyal-sztorit is megírtam. Néhány példát hozok a saját életemből, amikor nagyjából biztos vagyok benne, hogy egy angyal hathatós közreműködése nélkül rosszabbul végződött volna. Ez nem az a fajta Univerzumos támogatás, amikor kívánunk valamit, és egy idő után véééééletlenül úgy alakulnak a dolgok, hogy meglegyen, amire vágytunk. Ezek ott-helyben-abban-a-pillanatban történő dolgok.

Puff a sötétben

Amikor sötétben közlekedek a házban, nem mindig mindenhol kapcsolok villanyt – amikor csak áthaladok egy helyiségen, megelégszem annyi fénnyel, ami a mögöttem lévő szobából átszűrődik. Egy alkalommal így mentem be a nappaliba a hálóból a konyhán át, és csak a hálószobában égett egy kislámpa. De tudtam, miért megyek, és azt is, hogy hol találom, gondoltam, elég lesz. Mert így szoktam. Aztán a nappaliban egyszercsak megálltam, mert úgy éreztem, nem lesz elég mégsem. És ahogy megfordultam, hogy visszalépjek a villanykapcsolóhoz az ajtó mellett, éreztem, hogy a vádlim hozzáért valamihez. Ennyire közel voltam, hogy átessek a puffon – ami ugye mobil bútor, hol itt van, hol ott…

A lezuhanó kilincs

Építtettem a hálóba egy franciaablakot (akik ismernek, most jót mosolyognak, mert szó szerint egy jó nagy ablakról van szó, csak én kijárok rajta 😛 ), és egy darabig a felső bukó-nyíló részének a kilincse nem volt becsavarozva, csak beillesztettem. Ahogy jöttem-mentem, egy üvegvázát, amiből kiöntöttem a vizet, csak betettem az ablak alá a földre azzal, hogy majd befelé jövet összeszedem. Csakhogy amikor beléptem, és becsuktam az ablak-ajtót magam után, a kilincs kibukott, és leesett – az üvegváza MELLÉ. Mondanom se kell, ha ráesik, azonnal összetöri.

Gondolatban hálát rebegtem az én védőangyalomnak, hogy ilyen gondosan vigyázott a vázámra, és visszaillesztettem a kilincset a helyére, ami szinte azonnal kiesett újra, és MEGINT a váza MELLÉ. Na jó, akkor már volt annyi eszem, hogy először a vázát helyeztem biztonságba, és utána kísérleteztem tovább a kilinccsel 😛

Elszakadt gázbowden

És akkor most jöjjön egy komolyabb, abból az időből, amikor még vezettem autót. Hosszú egyenes szakaszon előztem két szoros kötelékben haladó kamiont. Messze láttam ugyan szembejövőt, de bőven volt helyem, még simán-biztonságban megoldható… lett volna, ha el nem szakad előzés közben (!!!) a gázbowden – azaz hiába nyomod a gázpedált, az autó lassul. De a szembejövő nem. Mellettem pedig két hosszú kamion: egyszerűen nem volt hová bújni.

Nem lett baj: a hátul haladó kamion érzékelte a helyzetet, és lemaradt, míg az én autóm a saját tempójában (merthogy nekem ugye semmi ráhatásom nem volt) visszasorolt a megfelelő sávba, és persze onnan azonnal ki az út szélére. Mondhatjuk, hogy a kamionsofőr mentette meg a helyzetet, és technikailag igaz is, hálás is vagyok neki a figyelméért. Meg az angyalomnak is (a kamionos figyelméért 😉

Sok apróbb-nagyobb eset történik, velem is, Veled is, ami azonnal feledésbe merül – és ez rendben van. Érdemes ezeket észrevenni, akkor, ott, és jó tudni, hogy nem csak az életmentés az angyalok kompetenciája. Ezek az apró, hétköznapi helyzetek ugyanúgy a munkakörük része – persze talán csak szorgalmi feladat. Talán csak azoknak, akik észreveszik 🙂



Ha tetszett a cikk, és szívesen olvasnál máskor is pozitív, megerősítő, léleképítő vagy épp inspiráló írásokat, kérj emlékeztetőt. Akkor semmiről nem maradsz le 🙂 .

EMLÉKEZZ! 2021. május 3-tól július 31-ig tart az a kihívás, melynek végén a legtöbb hozzászólás írója (LEHETŐLEG ITT, A BEJEGYZÉS ALATT, vagy akár régebbi cikkek alatt is, akár Instagramon vagy Facebook-on) CsakNeked mandalát kap AJÁNDÉKBA. Minden felületen írt minden hozzászólásod összeadódik. Szóval hajrá, játssz velem: iratkozz fel és kövess, hogy növeld az esélyedet!

.


_


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük